Gondosan ügyeljünk arra, hogy a szavaink kedvesek legyenek!

Dolgozzunk magunkon egy olyan állapot elérése érdekében, amelyben kedvesek és szeretetteljesek vagyunk!

Ha a lélek szemével nézünk az életre, bízunk abban, hogy Isten a gondunkat fogja viselni.

A benső béke megtapasztalásakor, a meditáció révén érhetjük el a külső békét.

Isten megtapasztalható a lélek mikrokozmoszában.

Annak tudata, hogy Isten velünk van, bátorságot és kitartást ad, amikor nehézségekkel szembesülünk.

Minél közelebb kerülünk a lelkünkhöz és Istenhez, annál együttérzőbbek leszünk mások fájdalmai iránt.

A benső Fényben elmerülve ébred rá a lelkünk a benne rejlő igazságra.

A szeretet az út vissza Istenhez.

Ha az igazi valónkkal azonosulunk, akkor felfedezzük, hogy nincs többé sötétség.

A spirituális fejlődés az elme csendjétől, a mentális kötöttségektől és ragaszkodásoktól való mentességtől függ.

Ha a meditáció művészeivé válunk, akkor sikerrel szelhetjük át az élet viharos óceánját, és biztonságra lelünk a spirituális révben.

Ha meditálunk, a béke és az öröm eszközeivé válunk a körülöttünk élők számára.

A béke és az egység biztosan a miénk lesz, ha elérjük a lelkünk egyesülését Istennel.

Ha adunk, akkor kérés nélkül is egyre több áldás száll ránk, és a szívünk megtelik az isteni szeretettel.

A bennünk élő lelkünk az éltető erőnk.

Ott nyugszik bennünk a lélek határtalan ereje és energiája.

A spirituális tanítás szíve, lényege a gyakorlatban fedezhető fel.

Az igazi valónk a Fény és a Szeretet.

Az élő emberi egység a szívünknek a gyűlölettől való megtisztításával kezdődik.

A spiritualitás tudományának a lényege egy közösség, amelynek tagjai ugyanazokra a kérdésekre keresik a válaszokat.

Nagyon fontos, hogy saját tapasztalataink legyenek a spiritualitásról. Ezekhez a meditációban juthatunk hozzá.

Árasszuk az egység illatát, bármerre is járunk!

A meditáció szeretetet hoz ebbe a szeretethiányos világba.

Minél többet meditálunk, a napi kihívásokkal szembesülve, annál könnyebben érhetjük el a nyugalom érzését.

Az egységhez vezető ösvény nálunk kezdődik.

Egyhegyű koncentrációban üljünk a meditációban!

Ha a tüskéket és a rózsákat egyformán elfogadjuk, ezzel gazdagabbá tesszük a napi életünket.

Isten szépséges melódiái állandóan ott zengenek bennünk.

Ha rendszeresen meditálunk, az egyre hatékonyabb, gyümölcsözőbb lesz.